Harmadik Küllő Hajóbári Borvacsora a Kőhegybor Pincészet borászával, Hidegkuti Gergellyel, Szentendréről.
ÉRKEZÉS: 19:00-tól
KEZDÉS: 19:30
A település vulkáni tanúhegyéről elnevezett Kőhegybor Pincészet alapító-tulajdonosát, Hidegkuti Gergely borászt, nemzetközi borakadémikust nem kisebb cél vezet, minthogy újjáélessze a szentendrei szőlészeti és borászati kultúrát több mint 100 éves álmából.
Kevesen tudják, hogy az 1880-as filoxéra megjelenéséig a szentendrei borvidék nemcsak Magyarország, de a környező országok kiemelkedő borvidékének számított, több mint 700 hektáron termesztett borkülönlegességeit egyaránt kereste Bécs és Varsó, borospince hálózata a 100 km-t is meghaladta. Az 1850-es években a szentendrei borkülönlegességek, mint például a zsuppos bor, 60-150 forintos áron kelt el Európa-szerte. Ebbe az idilli képbe csapott bele a filoxéra, amit a környéken 1880-ban jelentettek először Tahitótfaluból, Málnay doktor szőlőjéből. Magyarországon 1875-től 1897-ig 666 820 kataszteri holdszőlőből 391 217, azaz 224 950 hektárnyi szőlő pusztult el, ami az akkori magyarországi szőlőtermesztés 59%-át jelentette. A szentendrei borkultúra teljes egészében a filoxéra áldozatául esett, mintegy 5 év alatt pusztította el az ottani szőlőtermesztést a kártevő.
A Kőhegybor Pincészet borainak karaktere egyedi, bennük a Kő-hegy vulkanikussága, a délvidéki stílus és a modern technológia egyaránt felismerhető. S hogy milyen bor a tömjénes, szerb nevén a tamjanika? Miért épp Ister, Múmia, Ráby vagy Ezeregy lett a borok neve? Hol élt önkéntes elvonulásban Hamvas Béla a 40-es években? A borvacsorán mindenre is fény derül!
